Legfrisebb Információ

Tervezett foglalkozásaink - családi bölcsődék 2021.10.18-i hét

Az erdőn, mezőn élő állatok látogatnak el hozzánk a héten
Megnyitás
Kölyökház Gyermek a családba Alapítvány

Versek dalok - Február

Versek, mondókák, dalok - CSALÁDI BÖLCSŐDÉINK - FEBRUÁR

Versek

Aranyosi Ervin: Maci és a méz

Mackó pajtás mézet enne,
odút talált, s mézet benne,
ám a sok méh mérges lenne,
mackón elégtételt venne,
ha megtömné korgó gyomrát,
megcsipkednék kényes orrát.
ezért máshol keres étket,
elkerüli a sok méhet.

Aranyosi Ervin: A vándor alma

Ez az alma vándorolna,
ha nem épp egy alma volna.
Süni hátán lovagolva,
süni lábon araszolna.
De a vége nem oly fényes,
mert bizony a süni éhes.
Drága a lovaglás ára,
mert megeszik vacsorára…

Nagy Bandó András: Tizenkét szín

Sötétbarna, mahagóni,
paripán jó lovagolni.

Cukor, liszt vagy só az égen?
Bárányfelhők hófehérben.

Felhő sincsen, ragyog az ég,
óceánszín, tolul a kék.
Ózon kell az öreg Földnek:
pompáznak az örökzöldek.

Tulipánfa lila lepel,
szirmát bontja, úgy ünnepel.
 

Devecsery László: Színek

Hegyre ült fel most a kék,
majdnem olyan, mint az ég.
Levelekbe szállt a zöld,
telehinti a mezőt;
piros, kék, meg sárga:

mezők virágára.

 

Pálfalvi Nándor: Farsang

Táncra, táncra kisleányok,
daloljatok fiúk,
itt a farsang, haja-huj,
ne lássunk most szomorút!
Mert a farsang februárban
nagy örömet ünnepel,
múlik a tél, haja-huj,

s a tavasznak jönni kell!

 

Hatházi Tibor: Bolti eladók (részlet)

Korán felkelnek, munkába menni kell,
Vásárlók kiszolgálására készülnek fel.

Álmos szemekkel várják még a vevőket,

Nem hagyhatják cserben soha az evőket.


Mondókák

Mókus, mókus fenn a fán,
Mit tanakodsz kis komám?
Sej, egyedem-begyedem,
Tanakodom mit egyem?
Zirgő-zörgő mogyoró,
A gyomrom most korogó.


Bújj, bújj, medve;
Gyere ki a gyepre!
Ha kijöttél, légy csendesen,
Hogy a vadász meg ne lessen.

 

Farsang van, farsang van,
járjuk a táncot gyorsabban!
Förgeteges ez a bál,

még a ház is muzsikál!

 

Szita, szita, péntek,
vége van a télnek,

kikeletet köszönteni
jönnek a népek!
Jer, jer kikelet,
seprűzd ki a hideget,
ereszd be a meleget,

dideregtünk eleget!

 

Kiszámoló
Suszternak nincs jó cipője,
Ácsnak rossz a kerítése,
Lakatosnál fakilincs,
A hunyónak szeme nincs,

Ne less!


 


Dalok

Gryllus Vilmos: Mókus

Mókus, mókus mit csinálsz?
- Fenyőtobozt gyűjtök.
A magokat megeszem,
a tobozt meg elteszem,
télen avval fűtök.

 

Brum-brum Brúnó

Brum-brum, Brúnó, Mókás medve.
Van-e neki éppen Táncos kedve?
Brum-brum pajtás, Szépen kérlek,
Az óvodába jöjj el vélem!
Ott eljárhatsz néhány táncot,
Orrodba sem fűznek, meglásd láncot!
Irgum-burgum, én nem bánom,
Elmegyek én, édes kis pajtásom.
Úgysem vágyom semmi másra,
Csak a retyezáti, friss csárdásra.
Kippen-koppan, dibben-dobban.

Nosza, ha legény vagy, járjad jobban!


 

Kerek mese: Színes-dal

Piros az alma,
Piros a meggy,

Piros a vér, az eredben megy.

Sárga a banán,
És sárga a nap,
Sárga citrom, mit teába raksz.

Narancs a répa,
És narancs a rák,
Narancsszínű a baracklekvár.

Zöld a béka,
És zöld a kivi,
Zöld az erdő, ne irtsuk ki!

Színes a játék, színesek a fák, színesek a könyvek és színes a ház,
Színekből épül fel a világ, a szürkeséget színezzük át.

 

Gazdag Erzsi: Itt a farsang

Itt a farsang, áll a bál,
keringőzik a kanál.

Csárdást jár a habverő,
bokázik a máktörő.

Dirreg, durrog a mozsár,
táncosra vár a kosár.

A kávészem int neki,
míg az őrlő pergeti.

Heje-huja vigalom!
habos fánk a jutalom.
Mákos patkó, babkávé,

értük van a parádé.

 

Hej, a Sályi piacon

Hej, a Sályi piacon, piacon,
Almát árul egy asszony, egy asszony.
Jaj, de áldott egy asszony, egy asszony,

Hatot ad egy garason, garason.


Találós kérdések

- Cipőt, csizmát talpalok. Kipp-kopp kopogok, találd ki, hogy ki vagyok?

- Én viszem a híreket, újságot és levelet.

- Kócos hajat rendbe hozom, az ollómmal belenyírok, s mindjárt fel is csavarintom.


Mesék

Mészöly Miklós: A bánatos medve


Volt egyszer egy medve, sose volt jó kedve. Dirmegett–dörmögött, mintha semmi másra nem lett volna oka, csak búslakodásra.
Ha mézet nyalogatott, nem volt elég édes. Ha a nap kisütött, nem volt elég fényes. Még az odúját is szűknek találta, kint aludt inkább egy bokor aljába. Bezzeg tüsszögött is reggelre kelve – s akkor meg emiatt dörmögött őkelme.
Egy szép napon aztán maga is megunta, hogy mindig csak szomorkodik, mint egy viseltes bunda. Elhatározta hát azon minutában, hogy megy s megtekinti: mi van a világban.
Mikor a rengeteg erdő szélére kijutott, egy kicsi lepkével összetalálkozott.
– Hová? Hová? – mordult reá. S a lepke mondta.
– Messzire. Nap süti a réteket. Oda megyek. Ég veled!
Nagyot nézett a medve. Mindjárt jobb lett a kedve.
– Rétre menni jó lehet. Menjünk együtt, mék veled.
De a lepke szót se szólt, rippem–röppöm elrepült.
Mit tehetett medve koma, egymagában elindulna. Hát amint ment, mendegélt, dimbes–dombos réthez ért. Nyílt a réten annyi virág, mint erdőn a leveles ág.
„No –gondolta–, itt megállok, szedek egy csokor virágot!”
S neki is látott nyomba, nem gyorsan, csak medve módra.
Egyszerre azonban a szemét mereszti: valami hegyeset lát a fű közt meredezni!
– Hát ez meg miféle?– szól megrökönyödve. Tán kóró? Majd elbánok vele! Semmi szükség az ilyen semmirekellőre, az ilyen csúfságra…
S azzal odacammog, hogy tövestül kirántsa. De uramfia! A kóró mekegni kezd, s fölugrik egy kecske! Szegénynek a szarvát törte le a medve…
– Ó, te golyhó, nem vagyok én kóró! Hát nem látsz? Vagy elment az eszed? Fél szarvval sétáljak most? Világcsúfja legyek? – támadt rá dühösen, s fújt bőszen a kecske.
A medve csak állt – hej, beborult a kedve.
– Én szerencsétlen, minek is születtem? – sóhajtott nagyot. Mindig csak baj lesz abból, ha jót akarok. Nesze, itt a szarvad. Ha tudnám, visszaragasztanám. Ha meghalok egyszer, neked adom a bundám…
Azzal fülét megvakarta, orrát megdörzsölte – és máris kicsordult a könnye.
A kecske észrevette.
– Ne sírj, no! – mekegte és leszegte fejét. Szörnyen megsajnálta a szomorú medvét.
– Szép szarvacska volt, igaz… Nem girbe, nem görbe. De ha sírsz–rísz folyton, a másikat én töröm le. Gyere inkább, nyújtsd a mancsod, kössünk igaz barátságot!
Megörült nagyon a mackó.
– Köszönöm, hogy nem haragszó…
S mivel más nem jutott eszébe, egy pipacsot tűzött a csempe szarv helyébe.
Aztán összeölelkeztek, de úgy ám, hogy még a szőr is összekócolódott a medve feje búbján.
S mikor hazament, csodálkozva látta, hogy semmi oka a búslakodásra: a mézecske édes, a napocska fényes, s micsoda csuda: nem szűk az odúja!

Minden idők legjelentősebb magyar részvétele várható az idei Pozsonyi Illusztrációs Biennálén

2021. május 26.

 Idén ősszel 28. alkalommal nyílik meg Szlovákia fővárosában, Pozsonyban a legrangosabb nemzetközi illusztrációs kiállítás, a Biennal of Illustrations Bratislava, a Pozsonyi Illusztrációs Biennálé, közismert nevén a BIB.  Az idei kiállítás és valamennyi kapcsolódó rendezvénye elfogadta a magyarországi pályázatokat, jelöléseket, így idén erőteljes magyar jelenlét várható a kiemelt szakmai jelentőségű programon.  A biennálén részt vevő tizenöt […]

TABU a gyermekirodalomban – konferencia-meghívó

2021. május 12.

A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Alkalmazott Pedagógiai Intézet Óvodapedagógus-képző Tanszékének programja. Időpont:2021. május 14. 14-19 óra2021. május 15. 9-14 óraAz előadás-sorozat premierje az alábbi linken lesz elérhető:https://www.youtube.com/channel/UCzadPiMyge0ueUQiVtnNSMg Az előadások időtartama alatt lehetőség lesz az előadókkal írásban kommunikálni. Várjuk kérdéseiket, hozzászólásaikat! A tabutémák néhány éve elvétve jelentek meg a magyar gyermekirodalomban, a nemzetközi trendek, […]

NYITOTT TENYÉRREL – online szavalóverseny

2021. április 07.

A Virányosi Közösségi Ház a magyar költészet napja alkalmából versmondó versenyt hirdet általános és középiskolásoknak. A verseny témája József Attila költészete. A verseny mentora és a zsűri elnöke Zsalakovics Anikó, az Andaxinház művészeti vezetője, a Suttogók verselőadás rendezője.

Máshogyan mesél

2021. március 29.

Személyes élménnyel kezdem: már jó néhány oldalt olvastam Ana María Matute Mezítlábország című kötetéből, amikor azt vettem észre magamon, hogy még mindig azt fürkészem a sorok között, olvasás közben: vajon hová viszi az olvasóját a szerző, mi lesz a mű tétje? – Ugyanis jó ideje köztudott már a gyermekirodalomban, hogy a „mai” gyerekek „másképp olvasnak”, fönn kell tartani az érdeklődésüket, folyamatosan fordulatosan pergő cselekménnyel kell adagolni a kalandokat, nem lankadhat egy másodpercre sem az izgalom.

Mit ünneplünk március 15-én?

2021. március 15.

Olyan jó, hogy amilyen szerencsétlenül alakult az elmúlt egy évünk, és annyi gond tornyosodik ránk, szóval hogy ebben az egy éve kimerevített rendkívüli pillanatban jut figyelem mégis olyasmire is a hazai gyerekkönyvkiadásban, mint: reflektálni tavaszi nemzeti ünnepünkre egy papírszínház-kiadással.

Elhunyt Bródy Vera bábtervező

2021. január 06.

Bródy Vera Munkácsy Mihály- és Jászai Mari-díjas báb-, díszlet- és jelmeztervező, az Állami Bábszínház meghatározó művésze 96 éves korában elhunyt. 1924-ben született Budapesten. A Kálvin téri zeneiskolában hegedülni, az Iparművészeti Főiskola esti képzésén rajzolni tanult. A színházi pálya is vonzotta: Makay Margitnál vett magánórákat színészetből, majd a Művész Színházban és Győrben játszott.A bábművészethez a véletlen […]

Kölyökház