Versek dalok - December
Versek, mondókák, dalok - DECEMBER
Mondóka
Szakad a hó...
Szakad a hó, ahó, sok, sok hó,
jöjjön elő a szánkó!
Kilóg a fű, kevés a hó,
nem csúszik jól a szánkó!
Dirmeg-dörmög a medve...
Dirmeg-dörmög a medve,
Nincsen neki jókedve.
Alhatnék, mert hideg van,
Jó lesz benn a barlangban.
Kis tornászok vagyunk mi...
Kistornászok vagyunk mi,
Szeretünk mi tornászni!
Előre – hátra hajolunk,
Jó nagyokat tapsolunk!
Ujjainkat mozgatjuk,
Karjainkat forgatjuk,
Jobbra és balra hajolunk,
Jó nagyokat tapsolunk!
Versek
Zelk Zoltán: Télapó és a hóember
Én egy csókától hallottam,
csóka a toronytól,
a torony meg tavaly télen
hallotta a holdtól,
ha igazat mondanak a
csókák és a tornyok,
akkor én is ti néktek most
színigazat mondok.
Így kezdte a hold, a torony,
a csóka is így szólt:
az udvaron egy hóember
mit gondolt, nem gondolt,
azt gondolta, dehogy fog ő
egész télen állni,
ő lesz az első hóember,
ki megtanul járni.
Ennyit gondolt a hóember
egy szóval se többet,
s indulna már, mikor hallja,
jó estét köszönnek,
ő is köszön, ő is mondja:
"Jó estét kívánok!"
s látja, hogy egy piros csizmás
öreg ember áll ott.
"Jó, hogy jöttél, öregember,
épp ebben a percben
gondoltam, hogy útra kelek,
induljunk hát ketten.
Látom, nagyon öreg lehetsz,
fehér a szakállad,
Lehet, hogy a világot már
kétszer is bejártad."
"Körül bizony kétszer, százszor
és még százezerszer-
feleli nagy nevetve a
piros ruhás ember-,
de nem gyalog, úgy nem győzném,
hanem szánon járok-
úgy nézzél rám, te hóember,
a Télapót látod!"
Így történt, hogy akkor este-
-látta, aki látta-
együtt szállt fel a hóember
s Télapó a szánra,
együtt vittek ajándékot
házról házra járva,
míg csak üres nem lett végül
a Télapó zsákja.
Ahány házba csak bementek,
ahányból kijöttek,
lett a répaorrú vándor
egyre-egyre könnyebb,
várták őket minden házban
kályhával, meleggel,
így olvadt el reggelre az
útra kelt hóember!
G. Szabó László: Télapó-várás
Eső szitál, hull a hó-
hol késel még, Télapó?
Lásd, együtt a sok gyerek,
várja, lesi léptedet.
A melegben ülni jó-
átfázhattál, Télapó!
Érezd otthon itt magad,
jöjj be, rakd le zsákodat!
Csevegj velünk, jót pihenj!
Mi könnyítünk terheden:
hagyd itt, amit rejt a zsák,
komótosan menj tovább!
Szepesi Zsuzsanna: A tél örömei (részlet)
Leesett a hó,
lankás hegyek oldalán
csúszik a szánkó.
Sikongás és kacagás
kíséri a suhanást.
Tükörsima jég,
felcsillan a szemekben
gyermeki öröm.
Befagyott tó páncélján
siklanak a korcsolyák.
Lupsánné Kovács Eta: Ünnep –elő, Luca napi buli (részlet)
Hangosak a varázsdobok,
csalogat a zene,
Luca-búza vetésének
most van az ideje!
Csak ma lehet elültetni,
nőjön, mint a gomba,
aranyszínű búza magja
zöld lesz karácsonyra.
Dalok
Ember, ember, december
Ember, ember, december,
Hideg morcos medve.
Sűrű havat szitálva,
Kiült a hegyekbe.
Ha-ha-ha havazik,
He-he-he hetekig,
Hú-hú-hú hull a hó,
Hi-hi-hi jaj de jó.
Hull a pelyhes
Hull a pelyhes fehér hó, jöjj el kedves Télapó!
Minden gyermek várva vár, vidám ének hangja száll.
Van zsákodban minden jó, piros alma, mogyoró,
Jöjj el hozzánk, várunk rád, kedves öreg Télapó.
Nagyszakállú Télapó jó gyermek barátja.
Cukrot, diót, mogyorót rejteget a zsákja.
Amerre jár reggelig kis cipőcske megtelik,
megtölti a Télapó, ha üresen látja!
Suttog a fenyves zöld erdő...
Suttog a fenyves zöld erdő,
Télapó is már el jő.
Csendül a fürge száncsengő,
Véget ér az esztendő.
Tél szele hóval, faggyal jő,
Elkel most a nagykendő.
Libben a tarka nagykendő,
Húzza-rázza hűs szellő.
Suttog a fenyves zöld erdő,
Rászitál a hófelhő.
Végire jár az esztendő,
Cseng a fürge száncsengő.
Kiskarácsony, nagykarácsony
Kis karácsony, nagy karácsony,
Kisült-e már a kalácsom?
Ha kisült már ide véle
Hadd egyem meg melegében.
Jaj, de szép a Karácsonyfa
Ragyog rajta a sok gyertya.
Itt egy szép könyv, ott egy labda.
Jaj de szép a karácsonyfa!
Hóembernek se keze, se lába...
Hóembernek se keze, se lába,
hóembernek pici szeme szén.
Lustán pislog, sárgarépa orra,
vásott kannát visel a fején.
Mondóka
Advent, advent
Advent, advent,
egy kis gyertya ég.
Először egy, aztán
kettő,
majd három, és négy.
És a kis Krisztus
megszületett!
És a kis Krisztus
megszületett!
Itt kopog, ott kopog
Itt kopog, ott kopog, Megérkezett Télapóka, hopp!
Karácsonyi csengő vagyok...
Karácsonyi csengő vagyok,
csilingelek az ágon,
örüljetek megérkezett
Télországból Karácsony.
Pattanj pajtás, pattanj, Palkó...
Pattanj pajtás, pattanj, Palkó
Nézd, már nyílik ám az ajtó.
Kinn pelyhekben hull a hó,
S itt van, itt a Télapó!
Meg-megrázza ősz szakállát,
Puttony nyomja széles vállát.
Benne, dió, mogyoró,
Itt van, itt a Télapó!
Oly fehér a rét, a róna,
Mintha porcukorból volna,
Nagy pelyhekben hull a hó,
Csakhogy itt vagy, Télapó.
Versek
Orgoványi Anikó: Advent
Egyre hosszabbak az esték,
sötétek a hajnalok,
s az utcákba leköltöznek
vendégváró csillagok.
Ragyognak a házak, utcák,
nyüzsög még a forgalom,
ám vasárnap éjszakánként,
gyertya gyúl az asztalon.
Mikor ég már négy lángocska,
Szent Karácsony közeleg,
és a világ megtisztulva
köszönti a Kisdedet.
Czeglédy Gabriella: Jön a Mikulás
Jön már, itt
a Mikulás!
Fehérprémes,
hósapkás.
Hétmérföldes
csizmája,
a világot bejárja.
A hatalmas
puttonya,
ajándékkal
megrakva.
Jó gyermekek
megkapják,
megtelnek a
kiscsizmák.
Sarkady Sándor: Télapó
Hegyen, völgyön
Mély a hó,
Lassan lépked
Télapó.
Ősz szakállán
Dér rezeg,
Messzi földről
Érkezett.
Kampós botja
Imbolyog-
Puttonyában
Mit hozott?
Mindenféle
Földi jót;
Dundi diót,
Mogyorót.
Lassan lépked,
Mély a hó-
Siess jobban Télapó!
Weöres Sándor: Száncsengő
Éj-mélyből fölzengő
- csing-ling-ling - száncsengő.
Száncsengő -csing-ling-ling –
tél öblén halkan ring.
Feldobban két nagy ló
- kop-kop-kop - nyolc patkó.
Nyolc patkó - kop-kop-kop –
csönd-zsákból hangot lop.
Szétmálló hangerdő
- csing-ling-ling - száncsengő.
Száncsengő -csing-ling-ling –
tél öblén távol ring.
Mentovics Éva: Luca, Luca december (részlet)
Luca, Luca december,
vessen ráncot a pendely!
Koppanjon a csizmád sarka,
tele legyen majd a kamra!
Dalok
Ég a gyertya, ég
Ég a gyertya, ég,
El ne aludjék!
Aki lángot látni akar,
Mind leguggoljék!
Hull a pelyhes
Hull a pelyhes fehér hó, jöjj el kedves Télapó!
Minden gyermek várva vár, vidám ének hangja száll.
Van zsákodban minden jó, piros alma, mogyoró,
Jöjj el hozzánk, várunk rád, kedves öreg Télapó.
Nagyszakállú Télapó jó gyermek barátja.
Cukrot, diót, mogyorót rejteget a zsákja.
Amerre jár, reggelig kis cipőcske megtelik,
megtölti a Télapó, ha üresen látja!
Mikulás, Mikulás
Mikulás, Mikulás, Kedves Mikulás!
Gyere már, gyere már, minden gyerek vár!
Répa, cukor, csokoládé, jaj, de jó!
De a virgács jó gyereknek nem való!
Mikulás, Mikulás, Kedves Mikulás!
Gyere már, gyere már, minden gyerek vár!
Jaj de pompás fa...
Jaj de pompás fa
a karácsonyfa.
Nincs árnyéka, csak játéka,
jaj de pompás fa!
Minden ága ég,
gyönyörűen ég.
Karácsonyfám csillog,
mint a fényes ég.
Szálljatok le, szálljatok le...
Szálljatok le, szálljatok le
Karácsonyi angyalok!
Zörgessetek máma este
Minden piciny ablakot!
Palotába és kunyhóba
Nagy örömet vigyetek,
Boldogságos ünnepet!
Hull a hó, hull a hó..
Hull a hó, hull a hó,
mesebeli álom,
Télapó zúzmarát
fújdogál az ágon.
A kis nyúl didereg,
megbújik a földön:
"Nem baj, ha hull a hó,
csak vadász ne jöjjön!"
Parányi ökörszem
kuporog az ágon,
Vidáman csipogja:
"Süt még nap a nyáron!"
